css menu by Css3Menu.com

Penyige Község Önkormányzata
 4941 Penyige, Kossuth u. 31.
Tel: 06/44/709-004 vagy 06/44/630-045
Fax: 06-44/709-054

E-mail: penyige@penyige.hu
Polgármester:
Juhász Gyula
Alpolgármester:
Tukacs Zoltán
Jegyző:
Dr. Fedics István





Penyige történelme
Településünk neve többféle változatban fordult elő a századok során: 1181-ben Penige (Penyghe); 1332-ben Penge; 1435-ben Penyige. A község 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. Penyigének feltehetően nincs alapító oklevele, van viszont egy oklevél, mely bizonyítja a cégényi monostor birtokának határát és ebben Penyige is szerepel. Sajnos ez az oklevél nincs a község birtokában, csak annak könyvbeli másolata. Az azonban bizonyos, hogy Penyige a XII. század előtt már kialakult falu.

Feltételezhető, hogy Penyige már sokkal korábban is létezett, lehet, hogy nem Penyigének hívták, lehet, hogy nem magyarok lakták, mert honfoglaló őseink már találtak itt avarokat, szlávokat, finn-ugor, besenyő és török törzseket is, illetve azok leszármazottait, akik beolvadtak a honfoglaló törzsekbe. A XIII. században Balog-Semjének voltak Penyige első birtokosai. A Balog-Semjén nemzetségből veszi eredetét a Domahidy-család. 1453-ban Domahida, Ökörító, Porcsalma és Penyige ősi nemzetségi javakon megosztoztak. Penyige fent említett ősi birtokosai mellett továbbiakat is említenek jeles történetkutatók. Ezek egyike Szirmai Szirmay Antal Buda, aki 1810-ben Szathmár vármegye fekvése, történelmi és polgári ismeretei című munkájában így írt a korabeli nyelvezetet használva: " Penyige falu, földes Urai: Lövey Nemes Nemzetség, Kállay Leó, Jármy, Bessenyei és Török Urak, határja szántó földekből szűk, a Tisza és Túr vize árja járja, mikor ez el nem rontya, mindenféle vetemény magot terem, jó kaszálói vagynak, és a falu alatt szép erdeje közel Mándig tart, Kömörő és Gyarmath felől sok cserékből és gazokból áll, Szenke nevezetű halászó vize, mellyet a Tisza vize nevel, lakossai Magyarok, Refomáta vallásuak, kiknek kőből épült Templomok és helyben prédikátorok, plattza Gyarmath.


1383.Dománhidy János, Lászlónak fia, 1410.Dománhidy György és László birták, hanem 1423.Dománhidy László és István,Miklósnak fiai fejeiknek, és minden jószágaiknak elvesztésére ítéltetvén, Keulchey (Kölcsey?) Dienesnek és az ő rokonainak Penyigének két harmad részét örökösőn által adták testvérjeknek Domahidy Györgynek birtokában maradván. Azon Eszt Báthory István és András Dománhidy Lászlónak és Istvánnak részét Királyi adománnyal felkérték. 1427.Dománhidy György és László részeiket Csáky Istvánnak elzálogosították. 1453.Dománhidy Mihály,András, Gergely, Sigmond és Miklós Györgynek fiai részeikkel felosztozkodtak. 1465.Ujlaky Dienesnek, 1513.Ungai Hajas Tamásnak, 1517.Guthy Ferencznek és Imrének, 1543.Sófiának Nyikey András feleségének és Iffiu Mártonnak, 1581.Kórodi Ispán Istvánnak, 1583.Danyai Istvánnak és Kende Vidnak benne rész jószág, 1630.Mosdossy Imrének, 1638.Zuhay Gáspárnak és Mátyásnak, Zuhay Annának, ez előtt Becskey László, akkor Lipcsey Gergely feleségének egész helység Királyi adománnyal adatott.


A XVIII.században lesznek földesuraivá a Leővey, a Kállay, a Jármy, az Orosz és a Törös családok. A XIX. század elején még az Isaák és a Patay családok, és a század második felében a Vályi és a Csiky családok. A XX. században az 1908-ban felmért adatok szerint azidőben a Vályi János örököseinek van itt nagyobb birtoka. A század első felében a II. világháborúig utóbbi földesura Komáromy László huszárőrnagy volt."


Az I. világháború kitörése, a nagy világégés Penyigéről is sok ártatlan embert, fiatalt, középkorút, ténylegest és tartalékost elszólított a haza védelmére. Arról, hogy 1914 és 1918 között hányan vonultak be Penyigéről, pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Emléket, emléktáblát csak az elesetteknek állítottak. Először az 1935-36-ban épült templom melletti iskola falába építették be. Készítője Borbély Gy. nevezetű kőfaragó mester volt Mátészalkáról. Jelenlegi helyére, a helyi Művelődési Ház utcafronti falába az emléktábla 1972-ben került. A szép formázatú tábla felső szélének domborított girland mintázata alatt ez áll: 1914-1918. évi világháborúban életüket adták a hazáért. Ez alatt a nevek következnek három oszlopban elhelyezve ábécé sorrendben. A nevek alatt egy idézet: "Nyugszanak ők a hős fiak dúló csaták után".


A II. világháborút követően majd 50 évnek kellett eltelnie, amíg egy gyilkos háború áldozatai egy emléküket őrző, illendő emlékművet kaphattak. Az emlékmű ünnepélyes felavatása 1991. október 23-án történt. Készítője a mátészalkai Ráti József. A műkőből készült kettős tábla lépcsőzetes beton talapzaton áll a templom melletti dísztéren. Az egyik tábla csak díszítésül szolgál gótikus ablakformával a közepén és a mellette lévő magyar címerrel. A másik, a főoszlop tartalmazza a neveket két márványtáblán.



A lakosság nagy tiszteletben tartja az emlékművet, mert az a hősöket, az ő elveszett szeretteik emlékét jelképezi.






Köszöntjük Penyige község honlapján!

Kérjük tekintse meg honlapunkat és ismerkedjen meg ezzel a hangulatos és barátságos szatmári községgel!
Penyige község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Budapesttől 360 km-re  -a megyeszékhelytől - Nyíregyházától 80 km-re Tisza-Szamosközén, a Szenke-patak partján található zsinórtelepülés.


Tengerszintfeletti magassága 110-112 méter. Határa 3293 kh, több állandó és időszakos vízfolyással taglalt. Régen a Tisza, a Szamos és aTúr folyók áradásai gyakran elborították.
A vízfolyásokat azonban ma már csak rendkívüli esőzések alkalmával járja rövid ideig víz.

Weblap: Gecsey István